Hol adhatom fel a leveleimet? 3. rész

Ahogy az előző részben írtam, kis egyszerűsítéssel elmondható, hogy jelenleg az 50 g fölötti küldemények kézbesítési piaca már szabad Magyarországon, az ennél könnyebb küldeményekre pedig még az állami postának monopóliuma van.

Mégis, mit tehet az, akinek 51 g alatti küldeménye van?

A levelek nagy része ebbe, az 51 g-nál könnyebb kategóriába esik. Talán nem véletlen, hogy a jogszabályok alkotói éppen ezt a szegmenst hagyták meg postai monopóliumnak. A számlalevelek vagy a normál üzleti levelezés általában egy-két A4-es lap plusz a boríték, ami nemigen több összesen 15-20 g-nál. De mit tehet az, akinek ilyen levele van, és mégis szeretne alternatív szolgáltatót megbízni a kézbesítéssel?

Van törvényes lehetőség!

Alapvetően három törvényes lehetősége van annak, aki alternatív szolgáltatóval szeretne dolgozni, de a küldeménye 51 g-nál könnyebb. Mivel azonban a korlátozások valóságosak, ezért nem szeretnénk senkit sem azzal áltatni, hogy ezek mindenki számára megoldást jelentenek. Sok olyan levél van, ami az alábbi három közül egyik kategóriába sem fér bele, ezért nem adható fel alternatív postai szolgáltatónál. Mindenképpen érdemes azonban tájékozódni és szakértő segítséget kérni, ha nagyobb példányszámban adunk fel leveleket. Tízezres vagy nagyobb mennyiség esetén több százezer, de akár több millió Forint is megtakarítható évente.

Lehetőségek 51 g alatti küldemények alternatív szolgáltatóval való kézbesítésére

1. Speciális méretű küldemény. Az érvényes EU és magyar jogszabályok szerint a 9*14 cm-nél kisebb küldemények nem postai küldemények, azaz szabadon kézbesíthetők. Tehát kézenfekvő a megoldás: kisebb küldeményt kell gyártani és feladni. Egy ilyen megoldásra példa az Eco-Mail szolgáltatás, amelyről bővebben ide kattintva lehet olvasni.
2. Előfizetéses újság. Ha egy küldemény előfizetéses újsággá nyilvánítható, akkor szintén kézbesíttethető alternatív szolgáltatók által is, még ha 51 g-nál könnyebb is. Az előfizetéses újsággá nyilvánításnak megvannak a törvényi előírásai, amik röviden az alábbi két pontban foglalhatók össze:
   1. ISSN számot kell igényelni az Országos Széchenyi Könyvtártól.
   2. Be kell jelenteni a kiadványt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál egyszeri, 12000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetésével együtt.

   (A két hivatal vonatkozó eljárásáról a fenti linkekre kattintva lehet bővebb információt olvasni.)

   2011-ben egyébként megváltoztak az előfizetéses újsággá nyilvánításnak a lehetőségei, ma már jobban megvizsgálják, hogy kiadják-e egy kiadványra az ISSN számot (talán rájöttek, hogy eddig ez egy legális kiskapu volt?). Míg korábban szinte bármilyen reklámanyagra el lehetett ezt intézni, addig idén már csak tényleges sajtótermékekre lehet megkapni az ISSN számot. Ennek ellenére érdemes azzal próbálkozni, hogy kisebb átalakítás után más kiadványra, pl. akár reklámanyagra is ISSN számot igényelünk. Ehhez segítség kérhető ide klikkelve.

3. Plusz anyag behelyezése a küldeménybe. Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy. Ha van egy 40 g-os küldeményem, akkor ha még beleteszek 12 grammnyi anyagot, akkor az már meghaladja az 51 g-ot, így kézbesíttethető lesz alternatív szolgáltatók által is. De mi lehet az az extra anyag, amit még beletehetek egy küldeménybe?
   1. Extra információs anyagot, bármilyen közleményt, amit szívesen kiküldenénk a címzetteknek, csak talán éppen a magasabbnak hitt postaköltség miatt nem tettük meg.
   2. Egyéb, saját reklámot. Vagy már létező, de a raktárban porosodó anyagot lehet így hasznossá tenni, vagy akár megérheti külön anyagot is gyártatni, lásd lejjebb.
   3. Valamelyik partnerünk reklámját, amiért pénzt is kérhetünk, vagy extra szolgáltatásként ajánlhatjuk fel.

   Természetesen a plusz anyagnak jó eséllyel plusz nyomdaköltsége van (kivéve, ha raktárban porosodó anyagot küldünk ki így). De mivel ezzel a küldemény olyan súlykategóriába esik, ahol már valódi verseny keretében választható meg a postai szolgáltató, elképzelhető, hogy a nyomtatás plusz költségét ellensúlyozza a kedvezőbb postai díj. Nem szabad megfeledkezni a plusz anyag reklámértékéről sem. Lehet, hogy összességében nem lesz olcsóbb a nyomtatás + postázás, de ha az eladások növelhetők a plusz anyagból, az kész főnyeremény.

   Azt illetően nincs ökölszabály, hogy ez kinek éri meg. Általánosan azonban elmondható, hogy ha egy küldemény már eleve 35-40 g súlyú, akkor érdemes ajánlatot kérni plusz anyag nyomtatására és így alternatív szolgáltató általi kézbesítésére. Ide kattintva szívesen segítenek ebben.

Összefoglalva, nagyon sok lehetőség van, amikor az egyébként 51 g alatti küldeményre versenypiaci körülmények között lehet kézbesítési árat kérni, és megoldható az alternatív szolgáltató általi kézbesítés. Minden ilyen eset egyedi, de megéri tájékozódni, hiszen az elérhető megtakarítás bőven fedezi a plusz utánajárást.