Hol adhatom fel a leveleimet? 2. rész

Nézzük egy kicsit konkrétabban. Az előző részben írtam, hogy bemutatom a postai szolgáltatások piacát még mindig érintő jogszabályi korlátozásokat. Igyekszem ezt most a feladó nézőpontjából megtenni. Vagyis milyen lehetőségei és korlátjai vannak, ha valaki alternatív szolgáltatónál szeretné a leveleit feladni. Fontos: mivel ez nem egy jogászoknak szóló blog, ezért ez a bejegyzés nem egy jogi szöveg, hanem egyszerűen egy felhasználói szemmel megírt blogbejegyzés. A pontos jogszabályi háttérrel vagy jogi információval kapcsolatosan lásd az utolsó sort.

Lássuk akkor a korlátozásokat:

Először is fontos tudni, hogy leginkább a cégek azok, akiknek lehetőségük van alternatív postai szolgáltatót választani. Jogszabály ugyan nem zárja ki a magánszemélyeket, de a mennyiségi és súly korlátok a magánemberek többsége elől elzárják ezt a lehetőséget. Egyszerűen az átlagember nem ad fel annyi és olyan súlyú levelet, hogy élhetne ezzel a lehetőséggel.
Első a darabszám korlát. Az alternatív szolgáltatók jelenleg 200 darab alatt nem fogadhatnak el megrendelést. Ezt a 200 darabot is egyszerre kell feladni, és ugyanabba a súlykategóriába kell, hogy essenek. Tehát még az sem jó megoldás, ha feladok 100 kis borítékot, és 100 nagy borítékot. Azt még a postára kell vinni.
Második a súly korlát. 51 g a legkisebb küldemény súlya, amit egy alternatív szolgáltató kézbesítésre elfogadhat. Ez azt jelenti, hogy borítékkal együtt kb. 10 darab normál A4-es papírt (ez 20 oldal) kell tartalmaznia annak a levélnek, amit ily módon feladhatunk. Ami kisebb, az szintén mehet a postára.
Vannak még egyéb megkötések is, amik elsősorban a kézbesítés vagy levélkezelés módjára vonatkoznak, de ezek a fogyasztó szemszögéből nem érintik lényegében azt, hogy ki és milyen leveleket adhat fel, ezért itt most nem foglalkozom velük.
Könnyű kitalálni, hogy az alternatív szolgáltatóknál feladható kategóriába leginkább a cégek által kiküldött, tömeges, a súlyuk miatt pedig leginkább marketing jellegű levelek esnek. Ugyanis a számlalevelek, amikből a legtöbb cég rengeteget ad fel, és amin nagyon sok postaköltséget spórolhatna, egyszerűen túl könnyűek. Jellemzően ugyanis 6-15 g között van egy számlalevél, ami igencsak karcsú az 51 g-os határhoz.
Viszont akinek nagy példányszámú marketing jellegű küldeménye van, az tobzódhat a szabad piac előnyében: saját maga választhatja meg, hogy melyik szolgáltatóval szeretné a leveleit kézbesíttetni. A marketing jellegű küldemények pedig sokkal többet takarhatnak, mint egy egyszerű DM levél. Hiszen ebbe a kategóriába eshet egy termékminta (pl. CD), egy nyomtatott formátumú, vastagabb hírlevél, egy vásárlási katalógus, vagy bármi, ami legalább 200 címzettnek megy, és legalább egy 20 oldalas anyagot tartalmaz.
A fenti korlátozások (súly és darabszám) alól van teljesen törvényes kibúvó, erről írok legközelebb.
A következő rész elkészült, ide kattintva olvasható.


Kilkk ide egy alternatív postai szolgáltató konkrét ártáblázatáért!

Akit mélyebbre hatóan érdekel a téma, a postai szolgáltatók felügyeleti szerve, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi oldalán sok kérdésre választ kaphat itt.

Összesen 2 hozzászólás

Fontos a vélemémye, írja meg!





css.php